Amikor az ember 16-17 évessé cseperedik, általában kíváncsivá válik az idősebbek, felnőttek hobbyjára, a koccintgatásokra és az ennek köszönhető felszabadult beszélgetésekre, melyek jobb esetben nem agresszívvá, ingerültebbé, hanem sokkal kedvesebbé, mosolygósabbá tették őket. Legalábbis az emlékeim szerint!
Az én szárnypróbálgatásaim a kortársaimmal egyetemben, sör, nagyon gagyi bor, majd az akkor kapható és tinédzserként elérhető, aromával összelögybölt alkoholos retteneteket jelentette. Amint a kezdeti jókedv elszállt és a dizsibe elütötte az óra a kettőt, az ember valószínűleg inkább önként könnyített magán, hogy legalább még egy fél órát talpon maradhasson. A másnapi ébredés se volt valami felemelő, szétrobbanó fej, liftező gyomor. A vasárnapi családi asztalnál való szótlanság, mely az ülve maradás iránti kétségbeeset küzdelem következménye, amit az arc teljes fehérsége és begyógyult szemek kísértek.
Láttam én akkor is, hogy van Jim Beam, meg Balli, meg Johnnie, de egy whisky feles árából kijött két kevert, vagy három Éva vermut. Hogy nem sokkal utána belőlem is kijött?! Az akkor nem volt mérvadó. Reggel égre-földre esküdöztem, hogy soha többet, ez persze csak a következő hétvégéig tartott.
Na azért az évek rajtam is hagytak nyomot, meg a munka is meghozta gyümölcsét, ráálltam a Jim Beam colára, majd ha tehettem a whisky Red Bull-ra. Ezt már le tudta bontani sok szenvedést látott májacskám. Idővel rájöttünk miért drágább a Jack Daniel’s mint a Jim Beam, hát mert fincsibb, de kizárólag Bourbon-t lögyböltünk valamivel, mert magában nem ízlett. Amire meg az volt írva, hogy scotch, na hát azt aztán soha, az feljavíthatatlan!
Belátom nem volt igazam, enyhén szólva!
Na de ki tehet erről? Ha nem csöppentem volna bele a minőségi égetett szeszek, szűkebben whiskyk világába még ma is terjeszteném e tévtanokat!
Tegyünk egy virtuális sétát az átlag sörözök, ivók, pub-ok világába, tisztelet a kivételnek szánalmas a választék! Hogy fejlödjön így az ember? Általában tartanak 3 bourbon-t, Jim Beam, Jack Daniels, Four Roses, aztán viszlát, ezt követi a piros címkés Johnnie Walker, majd a Ballantine’s Fineszt, és ha nagyon májerkodni akarnak még van 12 éves Chivas Reagal is. Namost ebből a skálából whisky fun-nak lenni lehetetlen! Egy-két helyen azért felfedezhető a felső polcon néhány malt whisky. Tévedés ne essék nem fikázni szándékozom a fent említett termékeket, de nekik sajnos az alsó polcon a helyük. Meginterjúvoltam egy-egy górét a csapszéken, de csak ingatták a fejüket, hogy nem tudják eladni, meg akik idejárnak nem igénylik, még a fekete címkés Jim Beamot se tudjuk eladni stb stb … ! Ja mondtam magamban talán nem kéne min. 300%-os árréssel dolgozni, és akkor menne a minőség is.
Na de kár ezen mérgelődni, azért az igazsághoz hozzá tartozik,hogy fejlődünk, két helyet kapásból fel tudok sorolni ahol felismerték a whisky választékra áhítozók igényeit! Az egyik a Fiktív a Krúdy Gyula u.-ban, kellemes kis hely nincsenek elszállva az árak, a tulaj whisky fun, úgyhogy kitett magáért választékilag (mellesleg a Mikszáth Kálmán téri Frank Zappa söröző is az ő érdekeltsége és ez a repertoáron is érződik).
A másik hely az Anker-közben található, Domby-bár néven fut, ezt inkább a vastagabb pénztárcájú bensőséges búvóhelyet kereső uraknak és hölgyeknek ajánlom.
Zárszóként a fent említett világhírű whisky márkák jó minőségűek, csak nagyon egysíkúak, e-márkákon belül lehetne például a Green Johnnie-t népszerűsíteni ami egy fantasztikus malt blend, vagy a ballantine’s idősebb változatait amik fergetegesek a fineszhez képest.
A Single maltok szinte végtelen sorozatát már nem is említem mert sose lesz vége ennek a cikknek
Ha nincs kedvetek beülni sehová, a VII. ker. Rumbach Sebestyén u. 15. szám alatti Whisky-Box Üzletben rálelhettek egy-két finomságra!
Csá P'tai
Utolsó kommentek