HTML

Borrandi

A bor összehoz! Feltett szándékunk, hogy a bor álcája alatt segítünk társat, barátokat találni, emberi és üzleti kapcsolatokat építeni.

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Utolsó kommentek

2009.07.31. Borrandisták

Whisky szürkület az éjszakában

Amikor az ember 16-17 évessé cseperedik, általában kíváncsivá válik az idősebbek, felnőttek hobbyjára, a koccintgatásokra és az ennek köszönhető felszabadult beszélgetésekre, melyek jobb esetben nem agresszívvá, ingerültebbé, hanem sokkal kedvesebbé, mosolygósabbá tették őket. Legalábbis az emlékeim szerint!

Az én szárnypróbálgatásaim a kortársaimmal egyetemben, sör, nagyon gagyi bor, majd az akkor kapható és tinédzserként elérhető, aromával összelögybölt alkoholos retteneteket jelentette. Amint a kezdeti jókedv elszállt és a dizsibe elütötte az óra a kettőt, az ember valószínűleg inkább önként könnyített magán, hogy legalább még egy fél órát talpon maradhasson. A másnapi ébredés se volt valami felemelő, szétrobbanó fej, liftező gyomor. A vasárnapi családi asztalnál való szótlanság, mely az ülve maradás iránti kétségbeeset küzdelem következménye, amit az arc teljes fehérsége és begyógyult szemek kísértek.

Láttam én akkor is, hogy van Jim Beam, meg Balli, meg Johnnie, de egy whisky feles árából kijött két kevert, vagy három Éva vermut. Hogy nem sokkal utána belőlem is kijött?! Az akkor nem volt mérvadó. Reggel égre-földre esküdöztem, hogy soha többet, ez persze csak a következő hétvégéig tartott.

Na azért az évek rajtam is hagytak nyomot, meg a munka is meghozta gyümölcsét, ráálltam a Jim Beam colára, majd ha tehettem a whisky Red Bull-ra. Ezt már le tudta bontani sok szenvedést látott májacskám. Idővel rájöttünk miért drágább a Jack Daniel’s mint a Jim Beam, hát mert fincsibb, de kizárólag Bourbon-t lögyböltünk valamivel, mert magában nem ízlett. Amire meg az volt írva, hogy scotch, na hát azt aztán soha, az feljavíthatatlan!

Belátom nem volt igazam, enyhén szólva!
 
Na de ki tehet erről? Ha nem csöppentem volna bele a minőségi égetett szeszek, szűkebben whiskyk világába még ma is terjeszteném e tévtanokat!
 
Tegyünk egy virtuális sétát az átlag sörözök, ivók, pub-ok világába, tisztelet a kivételnek szánalmas a választék! Hogy fejlödjön így az ember? Általában tartanak 3 bourbon-t,  Jim Beam, Jack Daniels, Four Roses, aztán viszlát, ezt követi a piros címkés Johnnie Walker, majd a Ballantine’s Fineszt, és ha nagyon májerkodni akarnak még van 12 éves Chivas Reagal is. Namost ebből a skálából whisky fun-nak lenni lehetetlen! Egy-két helyen azért felfedezhető a felső polcon néhány malt whisky. Tévedés ne essék nem fikázni szándékozom a fent említett termékeket, de nekik sajnos az alsó polcon a helyük. Meginterjúvoltam egy-egy górét a csapszéken, de csak ingatták a fejüket, hogy nem tudják eladni, meg akik idejárnak nem igénylik, még a fekete címkés Jim Beamot se tudjuk eladni stb stb … ! Ja mondtam magamban talán nem kéne min. 300%-os árréssel dolgozni, és akkor menne a minőség is.
Na de kár ezen mérgelődni, azért az igazsághoz hozzá tartozik,hogy fejlődünk, két helyet kapásból fel tudok sorolni ahol felismerték a whisky választékra áhítozók igényeit! Az egyik a Fiktív a Krúdy Gyula u.-ban, kellemes kis hely nincsenek elszállva az árak, a tulaj whisky fun, úgyhogy kitett magáért választékilag (mellesleg a Mikszáth Kálmán téri Frank Zappa söröző is az ő érdekeltsége és ez a repertoáron is érződik).
A másik hely az Anker-közben található, Domby-bár néven fut, ezt inkább a vastagabb pénztárcájú bensőséges búvóhelyet kereső uraknak és hölgyeknek ajánlom.
                                                                                      
Zárszóként a fent említett világhírű whisky márkák jó minőségűek, csak nagyon egysíkúak, e-márkákon belül lehetne például a Green Johnnie-t népszerűsíteni ami egy fantasztikus malt blend, vagy a ballantine’s idősebb változatait amik fergetegesek a fineszhez képest.
 
A Single maltok szinte végtelen sorozatát már nem is említem mert sose lesz vége ennek a cikknek
 
Ha nincs kedvetek beülni sehová, a VII. ker. Rumbach Sebestyén u. 15. szám alatti Whisky-Box Üzletben rálelhettek egy-két finomságra!
 
 
Csá P'tai

 

Szólj hozzá!

Címkék: férfiaknak fiktív frank zappa söröző domby bár


2009.07.28. Borrandisták

Pálinka

„Kár, hogy a régi dolgokból nem maradt már semmi!”

Hát dehogynem! A pálinka, mint torokfertőtlenítő!

                
Az én kis történetem úgy kezdődik, hogy a torokfájásom egyre gyakrabban jött elő és semmilyen gyógyszertári készítménynek nem sikerült elmulasztania. Vettem én szögletes fehér enyhén mentolosat, kéket, sárgát, nagyobb tablettában. Szopogattam 2 óránként, de a vége mindig csak az lett, hogy a háziorvos felírt nekem egy adag antibiotikumot és jó esetben az első adagtól jobban lettem. Elég hosszú ideig ment ez így, míg egyszer csak egy nagyon kedves barátom ajánlotta, hogy öblögessek egy kis pálinkával. De nem ám csak úgy „ippeghogy”, hanem rendesen.
- Vegyél a szádba egy korty pálinkát, engedd, hogy a szád minden szegletét beborítsa, hagyd had csípjen. Nem kell kényeskedni, ez egy terápia, mérlegelj mi a fontosabb, hogy most mar, vagy hogy nem kell gyógyszerekhez nyúlnod?
- Jó, jó csinálom! - mondtam neki.
- Öblögess, mint a szájvízzel és végül hajtsd a fejedet hátra és gargalizálj, vigyázva, hogy félre ne csússszon, mert az tényleg kellemetlen. És nyeld le! Ezt kétszer egymás után csináld meg és hatás nem marad el! - folytatta.
Egy kissé hitetlen voltam, meg gondoltam is magamban, hogy ez azért egy kicsit ciki, meg, hogy nem akarok én az alkoholizmus útjára lépni, de a következő alkalommal, ami persze nem váratott magára sokat, kipróbáltam. Lehet, hogy kissé túlzásba is vittem, mert napi 3x vittem véghez ezt az öblögetőkúrát azzal a különbséggel, hogy csak a lefekvés előtti procedúránál nyeltem le a mi kis hungarikumunkat. És láss csodát, másnapra semmi bajom sem volt! Azóta csak ehhez a praktikához nyúlok és (lekopogom) több, mint egy éve nem kellett semmilyen gyógyszert szedni.
Ha előássuk, hogy nagyanyáink idejében, hogyan gyógyították ezt a kórt, valami hasonlót találunk. Egy gézre pálinkát öntöttek és ezzel törölték ki a torkot.
 
Bátran ajánlom mindenkinek, mert a régi jó dolgokból igenis, hogy maradt még valami és azt meg kell becsülni!
KK

Szólj hozzá!

Címkék: pálinka okosságok jó tudni


2009.07.26. Borrandisták

Számít a méret!

Egy, a közelmúltban készült felmérés szerint nyugat Európában a középosztálybeli nők túl sok bort isznak!
Ennek egyik oka a pohár méretében keresendő. Míg egy normál pohár 1 egység alkoholnak felelne meg a hagyományos értelmezés szerint, addig a nagy pohárméret persze már dupla annyinak, vagyis 2-nek legalább.(Az olyan barbarizmustól, mikor mondjuk egy szép nagy burgundis poharat valaki csordultig tölt - ami ennél jóval több egység is lehet - most talán tekintsünk el … ) Állítólag a nők egyharmada, főként a vezető pozícióban dolgozók, jóval átlépik a heti limitet és minimum 30%-al több bort  isznak, mint az alacsonyabb beosztású, vagy fizikai dolgozó társaik.
Szóval komolyan kell vennünk a pohár méretét, mert fel sem tűnik, hogy a végén mennyi bort ittunk meg! Persze azért nincs is annál szebb, mikor egy Magnum pohárban vizsgálgathatunk egy szép bort és még attól sem kell tartanunk, hogy eközben kilötyköljük azt.



Miből mit, erről még lesz szó! 

Z

Szólj hozzá!

Címkék: poháretikett


2009.07.25. Borrandisták

Coppola borok ígérete /Kaliforniai bor szépségek/

Ígértem a Coppola borokat:

Francis Ford Coppola USA California: Zinfandel Director’s Cut 2005

A híres Keresztapa film rendezőjének bora. Nemcsak a neve hangzatos, de a bor is kiváló. A második „direktori vágás” sorozat, felülről a második kategória. Tehát nagyon magas minőséget jelent. A pincészetet a rendező Francis Ford Coppola lánya vezeti, de a boroknak mindig van valamilyen kötődése a filmekhez. Az amerikai borokat gyakran éri azzal vád, hogy nincsen saját karakterük a boroknak, úgymond túlkezelik őket. Ez a pincészet nem tartozik ezek közé. Igazi egyéniségek a borok. Ha valaki nem ivott még Zinfandelt, és ezt a bort megkóstolja, biztos, hogy felveszi a kedvencek közé. California fő vörös szőlőjéről beszélünk, ami már sok viszontagságon ment keresztül. A fajta megegyezik az olasz Primotivo fajtával, aminek horvát gyökerei vannak. Hatalmas bor, kifinomult, minden részletében gondosan kidolgozott.

Francis Coppola: Diamond Cabernet Sauvignon 2005

A Cabernet sauvignon egy világfajta, amely a világ bortermő országaiban mindenhol jelen van. Érdemes, nem csak a hazai szép tételeket kóstolnunk (pl. Villányból), ha igazán testes bort szeretnénk inni, hanem más ország Cabernet-it is. Ez a Coppola féle igencsak szép példája ennek a fajtának. Bár nem hiszem, hogy akadna olyan ember, aki még nem próbálta. Ha ezt a bort fogja kortyolgatni biztos nagy rajongójává fog válni. Érett gyümölcsök, mind illatban mind ízben, szép savak, belesimuló tannin. Semmi nem bántó, semmi nem lóg ki belőle. Kerek, egész.

Különleges tartalom, felejthetetlen tartalom, akár a híres filmkockák ...

Farncis Ford Coppola: Merlot Blue Label 2006
 
Hát be kell valljam ez egyike a legszebb Merlot-nak, amit valaha kóstoltam.! Mint tudjuk ez az a fajta, amiből lehet könnyed mindennapok borát készíteni és hatalmas hosszan tárolható igazi nagy „bársonycsodákat”. Ez az utóbbi illik erre a csodálatosan megkomponált, mégis önálló karakterrel rendelkező nedűre.
 
KK
 
A borok fellelhetők:
Budapesten a VII.ker. Rumbach Sebestyén utca 15 szám alatt a Wine and Whisky-Box üzletben. Nyitva: h-p: 12-19h. Tel.: 30/ 99 47 175 www.whiskybox.hu

Szólj hozzá!

Címkék: coppola borkritika külföldi borok


2009.07.25. Borrandisták

Coppola film és bor

Elég a napsütés, szombaton maratoni újranézés, elfüggönyözött, hűvös szobában. Film és bor együtt.

 

Borkritika  holnap, most még tart a gengszterromantika.

MR

Szólj hozzá!

Címkék: mozi művészet coppola külföldi borok


2009.07.24. Borrandisták

Füredi kaland "Véres Máriával"

Még mindig Füred, még mindig alkohol. Alkonyodott, romantikus naplemente, leírhatatlan, mert giccs-gyanúba keverne. Elindultunk sétálni koktélozási szándékkal.

Első hely a sétány végén Ice Cafe Promenade. Bár nincs az itallapon Bloody Maryt rendelek. Nem nagy cucc előállítani, alapanyagai egyszerűek. Mit kaptam? Hosszú várakozás után vízezett paradicsomlevet, minimális alkohollal 1250-ért. Lelombozódtam. Visszafelé beültünk az Oscarba. Újabb Bloody Mary rendel. Az első korty szinte mar. Tökéletes! Sűrű paradicsomlé, fűszerek, zellerszár a szívószál mellé tűzve! Meglepetésként olcsóbb mint a másik! 1200!

Bloody Mary, ha nem koktél:

Bloody Mary állítólag nem más, mint Mary Worthington akit 19 éves korában meggyilkoltak. A lány Fort Wayne-ben élt, brutálisan meggyilkolták és egy késsel kivájták a szemeit. Mary egy tükörre próbálta felírni gyilkosa nevét, de csak töredékre volt képes: T-R-E. Sokan a sebészként dolgozó Trevor Sampsonra gyanakodtak, bizonyítani azonban sohasem tudták. Más verziók szerint Maryt egy autóbaleset csúfította el, ezért nem bírja a tükröket.

Mary szelleme a legendák szerint tükrökben kísért, ha kimondják háromszor, hogy "Bloody Mary" megjelenik, és megbünteti az olyan embereket, akik gyilkosság titkát rejtegetik, kivájja a szemüket. Úgy tartják, hogy úgy is megidézhető, ha egy szál gyertyával megvilágított szobában 3x kimondják a nevét. A legnépszerűbb megidézési helyszín mégiscsak a fürdőszoba. A kísértet elpusztításának egyik módja, hogy szembetartanak vele egy tükröt, így önmagát pusztítja el.

Ha koktél:

MR

Szólj hozzá!

Címkék: receptek legendák koktélok


2009.07.24. Borrandisták

Brahms esete a borral

Történt egyszer, hogy Johannes Brahms-t a híres zeneszerzőt vacsorára invitálta egy neves borszakértő. A mester tiszteletére a házigazda kinyitotta legszebb borainak egyikét.
- Ez a palack - kommentálta az illető a választását, miközben nyitotta azt - a pincémben található borok Brahms-a!
Brahms bólintott s nagy gonddal vizsgálni kezdte a poharában található nedűt, körbeforgatta azt, a fény felé fordította, határozottan szippantott néhányat, hogy feltérképezze a bor illatát, majd kortyolt belőle.
- Hogy ízlik? – érdeklődött vendéglátója kellő izgalommal.
- Nos -felelte Brahms - jobban tenné, ha előhozna egy Beethovent!

Jó tudni:

Johannes Brahms (1833-1897) német zeneszerző, zongorista és karmester. A késői német romantika képviselője. Romantikus mondanivalóját a klasszikus és kiegyensúlyozott formaművészetével fejezte ki. A hamburgi szegénynegyedben született, pályáját kocsmai zongoristaként kezdte. Művészete meglehetősen későn érett, első szimfóniáját negyvenedik évén túl írta. Brahmsot közeli kapcsolatok fűzték az akkori magyar zenei élethez sok magyar barátja volt. Magyaros dallamokat jegyzett fel, és ezeket közismert és népszerű Magyar táncain kívül számos más művében is feldolgozta.
Fő művei: Haydn-variációk, Német rekviem, négy szimfónia, Magyar táncok, amit akár meg is hallgathatunk:

 

 
Z 

Szólj hozzá!

Címkék: anekdoták jó tudni


2009.07.22. Borrandisták

Rosé és más

Nem kicsit szoktam már bele abba a helyzetbe, hogy női vendégként nemigen tételezi fel rólam egyetlen étterem kiszolgáló személyzete sem, hogy esetleg érthetek valamicskét a borokhoz... Általában nem szoktam fitogtatni a borral kapcsolatos ismereteimet, de a közelmúltban – már csak természetes kíváncsiságomat is kielégítve – nagyobb figyelmet kezdtem fordítani a „legtrendibb” éttermek bor kínálatára, s így többed magammal elhatároztuk, hogy röntgen szemekkel körbekutatjuk a piacot ezen a téren.

A kezdet véletlenül talált ránk. Egyszerű munkamegbeszélésnek indult a Mammut egyik éttermében a találkozó. Már fel sem tűnt, hogy a borlapot minden esetben külön óhajra hozzák csak ki! A választék úgy, ahogy kielégítő, de a kimért borok száma igen kimért valóban … hacsak nem rendelünk egy palackkal – ami köztünk legyen szólva, délelőtt 11 óra magasságában már-már enyhe alkoholizmusra utaló jeleket mutatna – a deciben rendelhető borok száma tehát elenyésző.

Az asztalokon vidám szóróanyag: 3 féle bort ajánlva. Én a rosé mellett döntöttem. (Meg kell jegyeznem, hogy ez a változat mostanában igen kedvemre való, s szívesebben fogyasztom, mint korábban) Itt álljon viszont a borszakértő egy megjegyzése, miszerint:

Rosé bort mindig csak az adott évtől eggyel korábbi kiadásban érdemes fogyasztani, vagyis ha most 2009-et írunk, szorítkozzunk kizárólag a 2008-as rosékra.

Nem állítom, hogy nem találhatunk egy-egy remek példányt korábbi évjáratokból, de általában nem érdemes kockáztatni, hiszen még így is érhetik meglepetések az embert.

Gondosan, a helyes sorrendet követve elkezdtük tehát a bort vizsgálgatni. Az első gyanús jelek mellett nem tudtunk elmenni! A friss rosé színe a karamellére emlékeztetett. Néztük, nézegettük, ilyen-olyan szögből, fehér háttér előtt, ahogy azt illik, de maradt az előbb említett nem túl bíztató látvány.

Gondolatban már megvolt a gyanú, de kóstolva még inkább teret nyert az a bizonyosság, hogy itt  valami turpisság lehet. A közös ítélet szerint – hozzáteszem, hogy ez csak feltételezés – egy korábbi évjáratból megmaradt Rosé lett összepancsolva a frissel. Ne legyen igazunk, de tipikus jeleket mutatott a bor. Lapos volt, érett gyümölcsre emlékeztető illatok lengték be a poharunkat … sehol az üdeség, sehol az acélosság, amit joggal elvárhatnánk. Félretéve előítéleteinket, megkóstoltuk a kínálón szereplő másik bort, ami egy Sauvignon Blanc volt Pécs környékéről. Kérdem én: Hol vannak a savak???? Egy forró nyári napon az ember másra sem vágyna, mint egy szép, pengés, friss borra … e helyett kap valamit, ami egy langyos pocsolyához hasonlít...

Ezek után hazamentem és a teraszon(elnézést: inkább erkélyen L. kedvéért :-) jólesően elfogyasztottam egy pohárral a jól behűtött Szent István Korona 2008-as Rosé-jából. Kiválónak bizonyult és nem utolsó sorban az egész üveg annyiba kerül, mint egy deci a szóban forgó étteremben!

Z
  
Szóban forgó étterem Mammut 2-ben: Leroy Cafe

Szólj hozzá!

Címkék: okosságok mammut rosé magyar borok borkritika leroy café


2009.07.16. Borrandisták

Mire jó a Lambrusco? /A habzóborok világa/

Balaton és Itália, azaz hogy kerül a csizma az asztalra?

Ülünk a teraszon, még mindig Füreden amiről tudva levő, hogy borvidék - Balatonfüred-Csopak - és nem Figula Chardonnay-át vagy Olaszrizlingjét szopogatjuk, hanem egy olasz Lambruscot. Vajon miért? Képzelj el egy jó kis baráti társaságot akik szép nyári napokat töltenek együtt alkohol fogyasztással is. Ittak már száraz fehéret, rozét, whiskyt, aztán eszükbe jutott, hogy a hűtő mélyén ott lapul még a habzó bor Itáliából. Fehér Lambrusco, mely nem túl negédes, habos behízelgő apró gyöngyökkel, gyümölcsös, virágos aromákkal. A barátosném felkiállt: hát ez nagyon jó! Könnyed 8% alkohol a fülledt, levegőtlen, Itáliai napokat idéző forróság közepette. Üdítő, frissítő, napközben is iható! No így került a csizma az asztalra. A következő alkalommam újra kóstolhatunk Füredről, Csopakról komoly terrier borokat, most azonban jó volt ez a komolytalanság.

KK

Szólj hozzá!

Címkék: balatonfüred itália fehér bor külföldi borok


2009.07.13. Borrandisták

Első whisky teszt Laphroaig 10y /Skócia - Islay/

Sziasztok itt P.tai!

A párom legjobb barátnője jóvoltából tuti kéróhoz jutottunk Balatonfüreden. Ez jó alkalom volt, hogy vásároljak egy nemes nedüt. A választásom egy tíz éves LAPHROAIG 10Y lett. Nem választottam rosszul! Ezt a gabonából nyert italt csak azoknak ajánlom akik whisky függők, nem kezdőknek való. Az Islay szigetről származik, brutális, átütő ízlelő bimbókat megzavaró, kifejezetten orvosságos ízű, iszonyatosan füstös cucc. A Speyside függőknek sok lesz. Ők inkább hígítsák szódával. Brrrrr, nem ajánlom.

Az első benyomás a doboz, amit kíváncsisággal telve, hátborzongató izgalommal pattint fel az ember, nemes egyszerűséggel szép. Mélyre nyúlok, kihúzom és BUMM! Egy zöld üveg kb. tíz perces world szerkesztéssel előállított, fehér alapon fekete betűkkel írt óvodás rettenet! A kétségbeesés környékezett, már vártam a csavarzárat … DE NEM! A kapszulát eltávolítottam, maltokhoz illő félparafa dugó fogadott! "Kitekertem a nyakát", szagmintát vettem és kezdtem biztonságba érezni magam a választásomat illetőleg. A kísérleti alany pohárba öntése után fogadott látvány és aroma minden előzőleg említett fikázásomat semmisé tette. Egy nemes whiskyhez méltó szín és pára ütött meg. Átjárt az Islayra jellemző túláradóan orvosságos illat melyet a csodás hanga, avar, gomba, faháncs, humusz, gyöngyvirág és akácméz illatorgiájával ért agyat. Ezek után jött az első korty … PUFF-CIAO-CSUMI-CSÁ! Apám! Nagyon durva cucc! Mondhatnánk a Lagavulin kistesója.

Aki kemény legény és szereti a brutál anyagot annak csak ajánlani tudom, egy komolyabb beszélgetéshez, gyerekáldáshoz, vagy csak úgy, hogy szétcsapjuk magunkat valami igazán férfias, durva whiskyvel, ami magában hordozza az Islay sziget minden jellemzőjét. IGYATOK, IGYATOK de csak minőséget, ez után nem kell quarelin!

 

Csók P'tai 

Vásárlás helye:
Wine and Whisky Box Bp. VII.ker. Rumbach Sebetyén u. 15.

Szólj hozzá!

Címkék: skócia balatonfüred férfiaknak islay


2009.07.12. Borrandisták

Paradicsomba menj

Szólj hozzá!

Címkék: okosságok nőknek férfiaknak gasztroparadicsom


2009.07.11. Borrandisták

Bországgyűlés azaz Egy kiállító feljegyzései

A hétvége mozgalmasnak ígérkezett. Eljöttek végre hát a Városligetben megrendezésre kerülő Bországgyűlés napjai!

Várakozással teli hangulatunkba izgalom is vegyült, ami ezúttal inkább pozitív hatást tett környezetünkre s magunkra. Számba vettük portékáinkat, s mind a vörösboros, mind a fehérboros palackok elhelyezésre kerültek a kevéssé tágas fabódén belül. Mikor minden elrendeződött térben és fejben is, az időt az első esetleges borfogyasztó vendég küllemének, s jellemének találgatásával próbáltuk elütni. Ez nem kicsit derített jókedvre minket s egyúttal a mintegy tőlünk 2 méteres körzetben levőket.

A 60-as úriember nem sokat váratott magára, s a fél deci kaliforniai chardonnay kortyolgatása közben megismerhettük életének s kedvenc slágerei dallamának egy-egy szeletét.

A vásári sokadalom már idejekorán talpra állt. Az ásításokat elnyomni próbáló, még észhez térni készülő segéderő ugyanúgy képviseltette magát a találkozón, mint az acélozott bajszú, hegyke, kivagyi őstermelő. Volt, aki fehér-mosolyú, barbie-szerű hostess-hölgyeket vetett be, hogy minél inkább maga felé hajtsa a látogatók ilyen-olyan, de mindenképpen színes kavalkádját, de akadt olyan is, aki saját portája előtt támaszkodva
invitálta a jövő– és reménybeli törzsközönségét. Ugyan az előbbiek a párjukkal érkező férfiemberekkel nem számoltak, akik így nemigen kerülhettek köszönő viszonyba nemhogy a hölgyekkel, de az általuk kínált pálinkával sem.

Az idő vánszorgását a délelőtti órákban semmi - hacsak nem saját boraink kóstolgatása - a délután beköszöntével a heti jól megérdemelt matinéprogramjukat töltő nagycsaládosok beszivárgása kezdte feloldani. Alakjuk itt-ott az általuk vételezett, ligeti tartózkodás kötelező tartozékai mögött (vattacukor és/vagy lufi) sejlett fel egyre gyorsuló
ütemben. Nem túl régi vásározóként nem tudtam nem elborzongani a ténytől, hogy a borivók mintegy 50%-a még mindig az édeset keresi ... vörösben! Kollégáim - akik hithű, szakértők és nem utolsó sorban tapasztalt borosok - még a nagyobb nyereség fejében sem kívánták eme jellegű és stílusú fajtát piacra dobni. Ugyanilyen hűvös magabiztossággal megnyugtattak: Ha eljő az este, megszaporodik a kifinomultabb borivó közönség!

A velünk átellenben teret s pavilont foglaló bormíves már nem volt ennyire nyugodt. Szemében kétely ült.

Akárhogy is, a késő délután érkező borbarátok vidám hangulata ránk is át telepedett, s ki-ki áldomást készült inni felebarátjával, szomszédjával. A nap ásító sugarai még tükrösebbé tették kínált fehérborainkat, a csökkenő hőmérséklet pedig a vörösbor iránti vágyat segítette elő. Így aztán kosarainkban a kóstolójegyek száma duplikálódott, a standunk előtt elhaladó majd tábort verő, illuminált vendégsereg száma fokozódott. A vattacukor evők seregét lassan felcserélte a Töki Pomposra hajazók hada. A „kétszer iszik, ki gyorsan iszik” elve érvényesülni látszott minden fronton. Ennél azonban bosszantóbb volt az a tény, hogy a borivó közönség 70%-a az elfogyasztott alkohol mennyiségével egyenes arányban kezdett borértővé is átalakulni. Így aztán a gőzös leheletű, arcunkba fúródó „szakérteni” vágyók csak nem tágítottak standunk elől. Feltűnt,
hogy poharukban a bor már kevésbé fogy, ellenben kérdéseinek száma igen megemelkedett. Ez üzleti szempontból azért sem volt pozitív hatással, mivel mindeközben a fiatalabb réteg, mely csak ekkor csatlakozott a vásári sereglethez, elözönlötte a placcot, s ivászatához nemigen nyert teret, lévén a középkorosztály letelepedése igen nagy helyhiányt okozott.

Persze eljött az a pillanat, mikor a kereskedő is szusszanni kívánna egy fertály órácskát, mi több, megtekintené szomszédjai kínálatát maga is, ahogy ez illik, s jó vásározótól el is váratik. A velünk szemben elhelyezkedő borászházaspár mellett egy kitűnő pince pozícionálta magát. Mi egy kevésbé tündöklő szomszédot kaptunk … Ahhoz, hogy sajátjainkat legalább megközelítően szép bort találjunk, kissé távolabb kellett merészkednünk. Na de, vissza a bázisra! A nagy roham este 10-kor indult be igazán és nagyjából egy óra alatt le is vonult. A borissza testek kipárolgása vegyülni érzett a lacikonyhások pultjai felől érkező füst és hagymaillattal, mely akár émelygésre is okot adhatott volna, ha a pult alá helyezett ágyas pálinka kortyolgatása nem tett volna minket ellenállóbbá mind a negédes illatok, mind a hasonló karakterű vendégekkel szemben.

A Záróra minket sem került el. Fáradtan, de annál kiválóbb hangulatban hagytuk hátra bódénkat. A néhol felcsendülni hallatszó Edda, Neoton és Hungária slágereket dalolók búgása kísértett ahogy indultunk hazafelé, a ligeten át. Annyi időnk volt épp, hogy számot vessünk napunkról, s összegezzük élményeinket … az első taxiig …

Z

Szerzőnk a Wine and Feeling borkereskedés standját és hangulatát erősitette

1 komment

Címkék: kiállítás bor bországgyűlés


2009.07.11. Borrandisták

Eretnekség

Maradt egy kevés bor az üveg alján, már nincs kedve meginni senkinek, ha nő vagy, kend az arcodra. Nem viccelek!

A borok természetes antioxidánsai ápolják a bőrt, savai frissítik. Keverj kevés bort a szokásos hidratálókrémedbe és kend az arcodra, testedre! Igazán csak minőségi borral érdemes próbálkozni, gyengével külsőleg sem érdemes!

Hááát ... abban nem vagyok biztos, hogy a férfiaknak bevallanám, hogy hova tüntettem a nedüt.

MR

Szólj hozzá!

Címkék: okosságok nőknek


2009.07.10. Borrandisták

Borművészet

MR

Szólj hozzá!

Címkék: bor művészet érzékiség


2009.07.07. Borrandisták

Egyszer másképp, borhoz ételt

Van az úgy, hogy a nyúl viszi a puskát, tehát meglehet, hogy van otthon egy jó palack borunk, esetleg több is és ahhoz szeretnénk ételt készíteni. Még az a galádság is előfordulhat, hogy ez az eset egy étteremmel történik meg!

Borkereskedő révén kiválasztottam azokat a borokat, amelyeket egy nagyhírű budai étteremben készültem bemutatni, mint latin borokat és előzetes egyeztetés után elküldtem az étterem részére. A sorrend természetesen úgy volt összeállítva, hogy a könnyedebb boroktól haladtunk a nehezebb, egyre komplexebbek felé. Az ételeket és a borokat megbeszéltük.  Ez az étterem - melyet nem merő udvariasságból neveztem nagyhírűnek - vette a fáradságot és a menüsort előre lefőzte, hogy a borokat hozzá tudja párosítani.

Elérkezett a borest napja, „Magyar ízek, latin borok” címmel. Szokásomhoz híven a menükártyát ellenőriztem a bemutató előtt, mikor feltűnt, hogy a megbeszélt borsorrend megváltozott. Éppen fel akartam tenni a kérdést, hogy miért, amikor az étterem főpincére megelőzött és beszámolt arról, hogy az összekóstolás alkalmával úgy találták, így harmonikusabbak az ízek. Megegyeztünk abban, hogy maradjon így, mert ha menet közben változtatásra van szükség, hozzákóstolhatjuk az eredetileg kiválasztottat. Érdekesen alakult a borsor! Az ételeknek mindenképpen követniük kellett a szokásos sorrendet, de a boroké első hallásra felborult, hiszen pl. a végső fogáshoz, a desszerthez, ami keserű csokoládéval készült, épp egy kevésbé testes argentin Malbec-et társítottunk. Hát kedves borbarátok, az igazság az, hogy hiába voltak a borok úgymond bukfencben bemutatva, az ételek párosításával helyes lett a sorrend! Sőt! A magas fokú harmónia miatt a borok abszolút felértékelődtek. Csináltunk is ezért olyan próbát, hogy önmagában kóstoltunk, aztán az ételhez. Ha esetleg „csak” a bor kevésbé tudta meggyőzni a kóstolót, hogy érdemes fogyasztani, nem szabad egy karlegyintéssel elintézni, az ételhez párosítva – amit nagy tudással, a legjobb alapanyagokból készítettek - egészen más oldalát tudta mutatni.

Az arcok ellágyultak, érezni lehetett a levegőben az elégedettség békés rezgését, azt hogy átélünk egy valódi kulináris élvezetet, a csodát, amit csak ritka alkalmakkor kapunk meg a sorstól. Ez a belső muzsika, ez feledhetetlen! Az ember kezén feláll a szőr, érzi, hogy ez igazán különleges. Nem kellett beszélni, az ízek harmóniája magukért szólt. Valami ahhoz fogható ez mint amikor a tökéletes pár egymásra talál, sétálnak az utcán, a körülöttük lévő emberek kissé irigyen és elragadtatva néznek, őket semmi sem zavarja meg! Azt hiszem, erre az összhangra kell törekednünk, ezekért az élményekért érdemes élni és erről szól a borok és egyben a gasztronómia csodálatos világa.


 A borest az Alabárdos étteremben zajlott a Wine and Feeling Borkereskedés boraival és a Gasztroparadicsom előadásában. 

KK

Szólj hozzá!

Címkék: bor gasztroparadicsom ízek és zamatok alabárdos étterem


2009.07.03. Borrandisták

Szerelembor

Úgy innék valamit!

Innál velem?

MR

Szólj hozzá!

Címkék: szerelem


süti beállítások módosítása